Siwa oázis

Siwa Egyiptom legnyugatibb oázisa, melyet csak pár kilométer választ el a lí­bi­ai határtól.

Az ókorban nagyobb jelentőséget akkor kapott, mikor Amasis fáraó, a XXVI. dinasztia uralkodója (Kr.e. 570–526) felépítette az Ámon templomot, mely később jósdaként híresült el, és sok érdekes történet kapcsolódik hoz­zá.

Többek között, a templom papjainak tulajdonítják egy egész perzsa had­se­reg eltűntetését a sivatagban, mikor Thébából az oázis meghódítására in­dul­tak.

Ezt a templomot kereste fel Nagy Sándor Kr.e. 331-ben, ahol is Isten fiának („A Nap Véréből Született”-nek) kiáltották ki, és így jogot formálhatott Egyip­tom trónjára.

Később Justinianus császár bezáratta a templomot, de Ámon Isten tisztelete fenn­ma­radt egészen az Iszlám hit elterjedéséig (Kr.u. 640).

Az oázisnak van egy érdekes magyar vonatkozása is. Innen indult útnak Al­má­sy László gróf (az „Angol beteg” című film dolgozza fel történetét), a Gilf Ke­bír területére, ahol felfedezte a híres „Úszók barlangját”.

Siwa különleges az oázisok között. Egy külön világ, melyben túlnyomórészt ber­ber lakosság él, és kultúrája annyira nem egyiptomi, bár érződik rajta a be­ha­tás, hogy az utazó már úgy érzi, Fekete-Afrikában jár.

Mit is jelent Siwa a homoktenger kellős közepén? Árnyas pálmaligetek, édes­vi­zű források, élelem s közel-távol ez az egyetlen hely, mely a túlélést biz­to­sít­ja a kietlen pusztaságban.