Luxor templom

Óegyiptomi neve „Ámon Déli Háreme”. E nevet azért kapta, mert az újév el­ső napján a Karnak-i szentháromság, Ámon főisten, felesége az égbolt is­ten­nő­je Mut, illetve a fiuk a holdisten Khonsu arannyal bevont szobrait hajón a Luxor templomba szállították Karnak-ból.

A szobrokat maga az „isteni fáraó” és a Karnak-i Ámon templom főpapja is el­kí­sér­ték, miközben Théba teljes lakossága a Nílus két partjára gyűlt, üd­vö­zöl­vén az isteneiket. Majd miután ökröket áldoztak tiszteletükre, vissza­vit­ték a szobrokat Karnak-ba.

A luxor templom helyén már a Középbirodalom idején templom állott. Ennek az anyagát használta fel III. Tothmes (Kr.e.: 1479–1425), hogy szentélyt épít­tes­sen a szentháromság részére. Ezután III. Amenhotep építtette fel az „új” Luxor templomot, mely impozáns oszlopcsarnokával a kor leg­nagy­sze­rűbb építménye volt. Majd, II. Ramses (Kr.e.:1279–1213) egy égbetörő pü­lont és egy hatalmas udvart építtetett hozzá. A pülon előtt, szinte fel­ki­ál­tó­jel­ként II Ramses ülőszobrai előtt két obeliszk állt.

Mára csak egy látható a helyén, mert miután Mohamed Ali egyiptomi al­ki­rály a franciáknak ajándékozta, az egyiket elszállították Párizsba, és ott ál­lí­tot­ták fel.