Ókori nevén Uaset, Egyiptom „aranykorában” az Újbirodalom (Kr.e.: 1550– 1070) idején, a leghatalmasabb fáraók székhelye és az ország fővárosa volt. A korabeli léptékekhez képest hatalmas városnak számított, hiszen az Újbirodalom idején lakosságának a száma elérte és meg is haladta az egymillió főt.
A fallal körülvett, épületek, templomok, és paloták sokaságát magába foglaló város, mely helyet adott Egyiptom, vagy ókori nevén Kemet (Fekete föld) legnagyobb templomkomplexumának, a Karnaki templomnak, méltán volt híres az egész akkori világban. Nem véletlenül nevezte Homérosz „Száz kapus Thébának”.